Fordításkor két lehetőség van: 1) létezik megfelelő magyar szó a német/angol kifejezésre, ilyenkor nem kell mind a németet, mind az angolt beleszőni a fordításba, elég csak egyszer fordítani (pl. Verknüpfung - link - hivatkozás). 2) Nincs megfelelő magyar fordítás, ilyenkor lehet szárnyalni és új szót alkotni (kb. az összes divatos marketinges szakkifejezés), de biztonságképpen célszerű zárójelben feltüntetni az angol eredetit is. Ha az inkriminált angol szó főnév, akkor németek természetesen nagybetűvel fogják írni, de csak a figyelmetlen fordítók hagyják meg azt, amúgy a magyar fordításban kisbetűvel kell írni. Kivéve persze, ha tulajdonnévről van szó.
2007.04.06. 08:57 jakab
nagybetű 1. rész
A nyolcvanas évek magyarországi Amerika-imádatán Európában talán csak a németek bírtak/bírnak túltenni. Ennek folyományaként előszeretettel szőnek mondandójukba angol kifejezéseket. Különösen beszédben nem fogják vissza magukat. Kiskoromban sehogy sem értettem, hogy az RTL-en adott szinkronizált amerikai filmjekben miért Mumoznak és Dadeznek állandóan. Persze a divatos szakmákban – marketing, média, ilyesmik – sokkal gyakrabban találkozni ezzel a jelenséggel. De műszaki szövegekben is elő-előfordulnak angol kifejezések vagy egy német szó helyett vagy magyarázatként, zárójelben.
Fordításkor két lehetőség van: 1) létezik megfelelő magyar szó a német/angol kifejezésre, ilyenkor nem kell mind a németet, mind az angolt beleszőni a fordításba, elég csak egyszer fordítani (pl. Verknüpfung - link - hivatkozás). 2) Nincs megfelelő magyar fordítás, ilyenkor lehet szárnyalni és új szót alkotni (kb. az összes divatos marketinges szakkifejezés), de biztonságképpen célszerű zárójelben feltüntetni az angol eredetit is. Ha az inkriminált angol szó főnév, akkor németek természetesen nagybetűvel fogják írni, de csak a figyelmetlen fordítók hagyják meg azt, amúgy a magyar fordításban kisbetűvel kell írni. Kivéve persze, ha tulajdonnévről van szó.
Fordításkor két lehetőség van: 1) létezik megfelelő magyar szó a német/angol kifejezésre, ilyenkor nem kell mind a németet, mind az angolt beleszőni a fordításba, elég csak egyszer fordítani (pl. Verknüpfung - link - hivatkozás). 2) Nincs megfelelő magyar fordítás, ilyenkor lehet szárnyalni és új szót alkotni (kb. az összes divatos marketinges szakkifejezés), de biztonságképpen célszerű zárójelben feltüntetni az angol eredetit is. Ha az inkriminált angol szó főnév, akkor németek természetesen nagybetűvel fogják írni, de csak a figyelmetlen fordítók hagyják meg azt, amúgy a magyar fordításban kisbetűvel kell írni. Kivéve persze, ha tulajdonnévről van szó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.