Mindenesetre érdekes, hogy csupán a márkanevek elenyésző töredéke válik a köznyelv részévé. Európában például 5 millió márkanév van bejegyezve, de csak az alanti és a belinkelt (igen átfogó) listán szereplő tulajdonneveknél történt meg a tulajdonnév - közszó váltás. Érdekes lenne megvizsgálni ezt a jelenséget amagyar nyelvben, ahogy azt ez a cikk is sürgeti. Jó lenne tudni, volt-e előrelépés ezen a téren azóta.
A lényeg a lényeg, a neten találtam két listát is a német nyelvben rögzült tulajdonnevekről:
ezt és ezt.
Érdekes még, hogy a különböző nyelvekben gyakran ugyanannak a terméknek a márkaneve válik közszóvá. A németek és a magyarok ugyanúgy négykerékmeghajtású terepjárót értenek a dzsip fogalma alatt, és ez a helyzet a flexszel, a termosszal, a discmannal, a nescaféval, az inbusszal, a teflonnal, atempomattal, a szimmeringgel, a PC-vel is.
Aztán van néhány olyan termék, amely mindenhol rögzült a köznyelvben, csak éppen mindig más néven. A celluxot az osztrákok Tixónak, a németek Tesabandnak, az amerikaiak Scotchnak nevezik, a hungarocell a németeknek Styropor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.